Bazaltzúzó végbélmetál az oktogon környékén...

HHHUUUUNNNYYYEEE!!!!
Betyáros beköszöntést minden álmatag blogfüggőnek.
Szombaton megejtettük, a Rákktogonba tervezett koncertünket két baráti bandánkkal, a régóta harmonikusan velünk együtt működő HOLTIDŐ-vel, és az újdonsült arcleolvasztó öldmeganyádmetál deviANT brigádjával.
Reménykedve veselkedtünk neki mivel hétvégén még nem nagyon volt sanszunk a Rokktogonban zúzni.
Zótán és jómagam Dabas felöl közelítettük meg az ójjektumot, Geri már Pösten baszta a rezet Teca és Peták meg mittudom én mit csináltak. Peták sztem nagyon ráért aznap, mert felhívott telón ami azért évente max kétszer esik meg, és akkor is én hívom több hónapnyi egyeztetés után. Tehát felhívott hogy mi a ráké csak fél hétkor indulunk Zével amikor odamehetnénk hatra mer az olyan jó. Én mint böcsületes kistanítványa meg is fogadtam mentorom tanácsát és fél hétkor el is indultunk. Amúgy meg kb este tízkor kellett játszanunk tehát nem értettem a dolgot, de ráfogtam Petya tömegnövelési ciklusára. Felértünk háromnegyed nyolcra, de a zenekarokon kívül csak Pár ember lézengett a helyen.Lelombozódtam és elkezdtem szépen komótosan beleszarni a kalapomba.
Mi a rák van ezzel a kibaszott hellyel????!!!! Nagy Cimbizések és könnyes üdvözlések után szépen lassan kilencre beállt a deviANT. Meg Dani a HOLTIDŐ basszerosa is beállt de nem úgy.
Belecsapott a húrokba a brigád és szépen nyugodtan szétbaszták a kevéske közönség fejét a dögöljmegúgyismeghalszkurvaanyádmetál zenéjükkel.
Ez után jöttünk mi, egy rövid kis szolid koncerttel majd Holték is odatették magukat.
Az est hátralévő részét szokásos Lazul estének nevezném, Geri és én piát kunyeráltunk mert mi vagyunk a legcsóróbbak, Teca érthetetlenre itta magát. Hajnali fél három felé pedig mindenki szépen lassan elbattyogott a helyről. Köszönjük a két bandának és annak a sok embernek aki végül is eljött csak én aggódtam megint egyet.
Cső!
Tájbi

Metálkonci a diszkóban!

Csokinyuszis fröccsenet néktek drága kedves aranyos szép zenekarunk iránt kíváncsian és emberi mérőszerekkel már-már mérhetetlen információszomjjal érdeklődő blogolvasók kik lehettek vagy 3-an! :) Legutóbb Szeghalmon tettük tiszteletünket egy helyi disco/rock helyen újdonsült barátain deviANT-ék valamint most megismert ifjonc titán Dreadful Peace formáció társaságában.

Péntek délután a gyülekező Tájbinál volt, bár én otthon koslattam és vártam, hogy a többiek értem jöjjenek merthogy az egyre csak terebélyesedő hátsó fertályamat nem tudtam átmozdítani a főhadiszállásra. Befutott a Kék Nyíl (Zoli vadásúj annyira nem is vadásúj de azé' bőven jó verdája) melybe serényen bepattintottam illatozó habtestemet. Teljes a csapat. Indulandusz lódulandusz Szeghalom. Az úton szokás szerint mint a heringek. Ez az átka ha egy 5 tagú zenekarban 4 dagadt troll játszik. Nevezetesen: Zé a "mindigennitudó" , Teca az "ízkereső" , Tájbi a "kólátkávévalésenergiaitallalvedelő" és én azaz Geri a "mindigéhesdagadt". Maradt egy kakukktojás Petya a kobold aki mindig megsínyli az ilyen utakat, hiszen az összenyomás veszélye állandóan fennáll. Most speciel nem nyomtuk össze. Helyette inkább megvedeltük a maradék jó kis onániai borocskánkat illetve söcinket. Az egyik benzinkútnál a két öreg megcsillogtatta bűvészeket és artistákat megszégyenítő tudását. Petya szájjal kapta el Teca orrából kilőtt pirított sós földimogyoróját. HINNNYYYEEE!!!

Nos a megérkezés sikeres volt. Hosszú út porából köpönyeget vettünk és aztán azt leporoltuk magunkról. Bevonulás, zenekarokkal lepacsizás, becuccolás estébéestébé. A szokásos rendhagyó dolgok után kezdődhetett a masszív alapozás. Tájbink közömbösségi és álmossági rátája az egeket verdeste, úgyhogy literszámnyi energiaitallal turbózta magát. Eközben egy helyi lelkes ifjonc saját boroskólájából kínálgatott minket igen jóravaló és serény erényeit csillogtatván. Mi pedig nem vagyunk ám cukorból faragva, ezért nem kellett kétszer mondani, hogy csurgassunk le egy kis helyi bort. Sztorizgatások és idogálások közepette, mikoron már összegyűltek a metálra szomjazó népek, egyszer csak észrevettük, hogy kezd a deviANT. Jóféle hácé muzsikával örvendeztettek meg bennünket a srácok. Nem volt teketóriázás, száraz súlyos riffek és kizárólag csak hörgés jellemzi a muzsikájukat. Bitang volt!!! Mi voltunk a második delikvensek. Jó kis koncsertó volt. Előadtuk szonettjeinket és kapriccsóinkat, melyre a helyi népek igencsak vevők voltak. Elöl ment a pogózás, hátul meg csillogó szemek és hedbengelő fejek, hullámzó hajak. Egyetlen technikai malőr akart csak közbeszólni. A mikrofonzsínór kezdett meghalni de egy széles szovjet szigetelőszalag bármire képes... Nagyon jó kis klubkoncert volt! Az este utolsó zenekara a Dreadful Peace volt. Hatalmas bulit csináltak a srácok. Modern metált játszanak két énekessel, kicsit mint a subscribe. Nekem piszkosul bejött ez a muzsika.

Konci után deviantLali szólt h van egy kis leihatóság a pultnál, tehát mit volt mit tenni, megittuk amit meg kellett aztán kicuccolás, kicsi cimbizés és kellő herevakargatás után elindultunk haza egy korai hajnali órán.

Köszönjük a meghívást deviANT-éknak, remekül éreztük magunkat. Nem mondom, hogy remélem mert tudom, hogy lesz még alkalom a közösködésre:)

köszönöm a figyelmet

pápuszi

geri

Cicasör folydogált a setét patakjában…

Part 1

Hol is kezdhetném a friss sztoriömlenyemet, ha nem is a történések kozmikus vonalának zéró pontjánál azaz a legelején. A Dark River fesztiválra tettünk kiruccanást ama célból, hogy színpadra tipegjünk és rázúdítsuk az ottani jóságos néphalmazra a betonkemény kőmuzsikánkat. Ez a Dark River elnevezésű fesztiválocska egy Setét Patak nevű helyen van Erdélyben, mely kívül esik kis országunk határvonalain. Tehát Transzilvániába a vérfarkasok és vámpírok honába látogattunk el. Sajnáltam azért, hogy a jó öreg Draculea bácsi nem látogatott el a koncertünkre, bár ki tudja, lehet, hogy ott volt denevér formátumban. Csütörtök este indultunk el a röpke 800 km-es 12 órás útra. Először minden gördülékenyen ment és minden „tökre fáni volt”. De létezik egy mondás ami NEM igaz: „A dobos is csak ember” Nos ez hazugság!! Zoltán ecsénk az iratai helyett egy gyönyörű csillivilli csicsás rákpáncél szerű nemtommit hozott el ami biztos nagyon fasza csak a határon nem engednek át vele. Mondjuk ha felhúzod és rákot szimulálsz lehet nem szúrsz szemet a Tráján vagy Gyorgye nevű onán határőrnek. Szerencsére a buszban ottmaradt egy Kálmán nevű forma személyi igazolványa mely messziről sem hasonlított Zoltánunkra. De mit volt mit tenni, nincs mese. Ezzel kell átmenni a határon. Rájöttünk, hogy létezik egy varázsszó. Annyit kell kinyögni, hogy zenélni megyünk. Mihelyst ezt meghallják, úgy tuszkolnak tovább, mintha olyan büdös lennél, mint egy régen nem fürdött, megpállott majonézben hempergő oposszum család. Szóval jó tanács: ha bármit akarsz átcsempészni a határon (pl: csöcsös onán pénzváltó menyecskét vagy hernyót) akkor mondd azt, hogy zenész vagy. Lényegre térve péntek reggelre volt datálható az érkezésünk. Az ottaniak köztudottan elég híresek vendégszeretetükről. Ezt az is bizonyítja, hogy szállást és ételt kaptunk és minden földi jót valamint érkezésünkkor kb 15 perc alatt „csak” 5 vodkát itattak meg velünkJ Az ellátással minden zenekar 1000% meg volt elégedve kivéve egy embert. Nem mondom el, hogy ki ő csak annyit tennék közzé, hogy saját bevallása szerint Rocksztár ezenfelül egy katonás főnök és Kipling: A Dzsungel könyve című művében szereplő farkas nevéről elnevezett és fémjelzett zenekarban játszik. Szombati napon játszottunk így a pénteket kitűztük „üssed széjjel magad napnak”. Legalábbis én így gondoltamJ Az ottani Ciuc (csuk) nevű sör világbajnok, melyet Norbi haverunk csak cicának becézgetett. Meg kellett innom belőle vagy 8-10 litert egy ültő helyemben. Tecával még megcsodáltuk Ironmen gitárját. A végén pedig már sörhabot eregettem és azt sem tudtam, hogy hol vagyok…J Megcsattan néha az ember. A koncertünk Szombaton este 9-kor a farkasos zenekar előtt baromi jó volt. Jó látni, hogy arrafelé teljesen más az emberek hozzáállása. Az emberek érdeklődőek, előrejönnek rőzsét rázni meg vellázgatni, vicsorogni…A hangosítópajti megteszi amit kérünk…El se hittem. Bár így lenne itt Agóniában is...

Na most átadom a virtuális tollat Betyár pajtimnak Tájbornak aki folytatja a sörhabtól dús élményekkel teli ki és beszámolóját.

Ne vazzzee!!! HIINNNYYEEEE!!!

Patak Part 2

HUUNNNYYEEEE!!!

Ezen betyáros köszönéssel veszem át Geri báttyótól az általa erősen kifogyasztott virtuális tollat. Tudniillik már mindent elmondott így nekem nagyon meg kell erőltetnem molylepkékkel teli kobakomat, hogy valamit is tudjak makogni nektek.

Töhát evezzünk vissza a szombat reggelhez. Kivakartam magam a geciből alias felkeltem. Teca és Zótán épp csendesen pihengettek Ektor meg már fenn volt és lement, amikor megébredtem, de egyből szemet szúrt, hogy Geri bratyesz hiányzik az ágyából. Elővettem Kalambói szuperképességeim és nyomozni kezdtem. Vajon Plum professzor volt a füvészkertben egy ólomcsővel, vagy Mrs. White a bálteremben egy csavarkulccsal, aki eltüntette Gerit.

Minden sarkot átvizsgáltam, de kudarc-kudarc hátán ért. Szomorúan állapítottam meg hogy Geri vagy kiitta magát az univerzumból, vagy szabadságot vett ki az életből. A lényeg hogy nem volt sehol. Kétségbe esve elkezdtem a tanúk kihallgatását, bár utoljára hót szétbaszódva látta mindenki Gerit és akkor még élt. Magamban morfondírozva sétálgattam az emeleti folyosón amikor Ektor mint koronatanú megjelent és közölte, a Politia megtalálta Gerit a földszinten egy random fotelban. A rendőrség nagy erőkkel józanítja. Lélekszakadva rohantam le és a lépcső aljában megtaláltam Gerit rendesen megbaszódva. Elhalló hangon annyit mondott csak: Felmegyek aludni!

Valóban felment. De két óra múlva indultunk be a jó öreg Barót városába henyélni így Gerit is felkeltettük. Baróton kedvenc kiszolgálóegységünk a Saloon előtti padokon beszélgettünk. Ittunk Silva sört és Geri most sem hazudttolta meg önmagát azé elkezdegetett megen sörözni holott ha három órája nem ivott egy kortyot sem. Ámbár mindenki ivott össze vissza mindent abba azé nem gondoltunk bele hogy ki is kell fizetni és a végén mikor indulni készültünk, legnagyobb mecénásunk és akkor sofőrünk Latyák „vezető jófej vitzes supermen” István közölte hogy ő már rendezte a számlánkat. Könnyek gyűltek a szemünkbe, köszönjük Emese.

A szombati koncertünk után úgy határoztam mivel előző este nem maradtam fenn sokáig, így most durván elkezdek vedelni. Sikeresen majd fél ötig vedeltem amikor is feljött a Low Battery kiírás. Elmentem aludni. Ébredés, gyors reggeli bundáskenyérből amiből két szeletnél többet egyszerűen képtelenség megenni mert olyan tömény volt.

Ektor bátyánk ekkor elvonult fosni vagy 3245-jére a két nap alatt. Beszálltunk a járműbe, és megtettük a 12 órás utat visszafelé. Sokat hülyéskedtünk és meg kell mondjam nagyon jól éreztük magunkat. Nagyon jó társaság verődött össze erre a pár napra, és reméljük látunk még Székelyföld.

Béke.

Kajdacsi özönvíz és a pálott hereburger sovány gyrosszal és idegbajos Petyával fűszerezve!

Kedves olvasóink!
A mai napon egy igen nehéz de annál finomabb étellel örvendeztetlek meg titeket.
Ez a Kajdacsi özönvíz és a pálott hereburger sovány gyrosszal és idegbajos Petyával fűszerezve.
Első lépésként kell nekünk egy jó évjáratú zenekar, lehetőleg öt tagú és öt évnél alig idősebb.
Szépen és dekoratívan helyezzük őket egy alig használt Opel fostalicskába, és öntözzük meg zenélésre alkalmas eszközökkel, de lehetőleg ormótlanul nehéz és nagy szerszámokkal.
Például Geri bátyó zongoratokja amiben csak egy kibaszott gitár árválkodik, és természetesen szállításra tökéletesen alkalmatlan.
Ha ezzel végeztünk, finoman indítsuk útnak őket Kajdacsra. Lehetőleg akkor mikor motorostalálkozót tartanak.
Persze ez csak félrevezetés mivel egy koszos Simpsonon kívül nem igazán lehet motort találni ott.
Miután sikeresen átnavigáltuk őket a rétinégerek tengerén, válasszuk ketté őket. Egyik felét küldjük el a közeli kifőzdének álcázott koncentrációs táborba lehetőleg a friss és kisportolt Petya ebbe a felébe kerüljön. A kifőzde nagysikerű gyorsfagyasztott gyrosszát természetesen alkotóelemei hiányában agyjuk és kevergessük össze a Petyával.Miután halljuk hogy az anyagok kölcsönhatásba lépnek, (Kurvazanyádholadudvaagyrosból!!) vegyük vissza a gyrost és adjunk hozzá dudvát meg szószt. Ezután már csak a csendes csámcsogás hangját hallhatjuk. Adagoljunk a gyroshoz egy his sörrel és borral átitatott Gerit majd jól keverjük meg. A Tájbit viszont külön tálba helyezve a pálott hereszagú hamburgerrel, (amiben a hús valószínűleg a kornyéken elhullott dögmaradványok ledarálása által keletkezett) léptessük kölcsönhatásba.
Ha van piáspult a környéken a nyers Teckót helyezzük közvetlen elébe és annyi 6/8-as boros-kólás mártással puhítsuk ameddig el nem kezdi kérni a jégermájszta gyógynövényes töltelékét. A Zoli nevezetű hozzávaló még várhat. Miután az előpácolásokkal megvagyunk rakjuk őket, egy színpadnak kinéző előmelegített sütőbe, úgy egy órára. Meglátjuk majd nagyszerű élményben lesz részünk! Ne felejtsük el a dögnehéz zenecuccokat is elhelyezni körülöttük különben sohasem sülnek ropogósra! Tekerjük fel a hőfokot úgy kb. egy ötven fős nézősereggel és várjunk amíg nem végeznek.
Miután kivettük a sütőből, kezdjük el kegyetlenmód locsolni a frissensült Lazult, többféle alkoholtartalmú ételaromával, csak az ízijé. Ne feledjük Zolinak elég egy pár csepp víz is ő úgy is nagyon finom lesz, a többieket azonban ne sajnáljuk. Mikor kellőképpen eláztattuk, az ételt helyezzük vissza a kocsi alakú tálba, köretnek Zolival, és ízlés szerint tálaljuk. Jó étvágyat bazdmeg!

Tájbi

Felfújható fotóstúdió!

Csecsbimbaj bloggerjankók! Jelenleg nem cupákolnivaló szaftosabbnál szaftosabb koncertélményekről vések le információhalmazokat, melyek emészthetőek számotokra. Ha zenéltünk volna, úgy lenne de mivel lefújták a kánszörtöt ezért evidens módon másról publikálok adattömegeket. Úgy döntögettünk, ha már nincs bulink a hétvégére akkor is csinyázhatnánk valami olyasmit, melynek van köze a zenebonáláshoz a zenekarosdihoz és még értelme is leledzik. Hosszas gondolkodás és ötletlufik kipukkasztásának eredményeként megszületett a döntés. Mivel nincsen rólunk sok szép kép ezért elhúzhatnánk egy pornó fotózásra. Akarom mondani promo fotózásra:) Felöltöttük a szép ruháinkat, kicicomáztuk és kellőképpen kinyaltuk magunkat, hogy szépnek tűnjünk a fotózáson. A tett helyszíne egy régi katonai repülőtér volt. Úgy gondoltuk az igazán kemény mint a metál. Kora délután találka a többiekkel és húzás a placcra pózolni. Petya nyálcsorgatva mesélt a repülőtérről és az ott jelenlévő építményekről és ojjektumokról. Én kicsit kiakasztottam, mert közöltem, hogy engem a tosziból hozott konvertek jobban felizgatnak, mint egy régi szovjet reptér rejtelmei:) Kivergődtünk a fémszekérből és gyorsan tartottunk is egy kis seregszemlét, hogy mit is tudunk kipréselni magunkból és a helyszínből. Az eredmény közel 800 kép lett különböző pózolásokkal és beállításokkal. Laza 8-9 óra pózolás és pózerkedés után dög fáradtan és kiélten a zenekarból pontosabban egyik tagjából -szerintem a csillagok tantrikus együtállásának köszönhetően- előtörtek némi meleg hajlamok és viselkedésnormák. Eleinte kissé meglepetten és földbegyökerezett lábbal néztük az eseményeket, de aztán rájöttünk, hogy még a legkeményebb fickók is 9 óra pózolás után be tudnak buzulni:DD No mind1...Legalább már zenélhetünk a Kék Osztriga bárban mondjuk buzulalánc néven:) miután leengedtük a felfújható fotóstúdiót felhúztunk Peták vadásúj kérójába, ahol még Tájbival pár órán át mulattattuk a zenekar többi tagját. Most egész jól tűrték a retard poénjainkat:))

Komolyra fordítva a szót! (hűűű tudok ilyet is?) Köszönjük Marcinak a türelmet és a sok jó fotót! Végre olyan emberrel dolgozhattunk együtt aki hozzáértő és nem lusta kontár mint pl: nemakarokneveketmondaniszakállaskényesoperatőr....

 A képeket hamarosan ti is láthatjátok, egyelőre egyet publikálok.

popikukimami 

geri

Csudálatos meglepetés Kunszentmárton Kunszentélyében!

Üdv minden ködves Lazulminátornak!
A hétvégén megejtettük a Rocstábor nevezetű rendezvényen való disszonáns konklúziónkat.
Alias zenégettünk. Remegve vártam hogy valamelyik szőröstalpú űrbunkó bevágódjon kis lakom kapuján de várhattam vagy este hétig mivel, nem igazán kellett sietnünk, ugyanis éjféli zenélésre voltunk harmadfokon ítélve.
Hát bezony a jó öreg Tájbi bácsi mindenhol aggódik eggyet így otthon is aggódtam hogy addig tetvészkedik a zenekar, míg késve érkezünk. Hozzájárult még az agyi ödémám kialakulásához az is hogy Petya a miskolci hős, akit gyerekkorában mindig szana szét vertek a nála nagyobbak, és felnőve erre válaszul kibaszottul szétgyúrta magát hogy ő majd megmutatja, szomorúan közölte hogy hiába a sok edzés egy fránya forgalmi dugó őt is és Teckó báttyánkat is a Lágymányosi hídon marasztalt.
Mikoris már idegbajomban úgy vergődtem a földön mint epilepsziás a stroboszkóp alatt, megérkezett Geri, elhozva magával a várható indulás szelét, mely hűsítő lágy fuvallatával kényezteti pofázatomat.
Nem sokkal utánna Z atya is bevágódott vadzsi új gépjárműszörnyetegén, amibe nem olyan sietősen elkezdtünk bepakolászni. Egy kis bícselés, gitározgatás beficcent közbe, amiről később jó anyám álltal értesültem, miszerint a szomszédok a sírással küszködve hallgatták végig kis műsorunk, és nem azé sírtak mer olyan szar volt ám bizony, hanem azér mer olyan szívhezszóló angyalarcú kisdiákkokként daloltunk.
Nagy döcögősen megérkezett Petya és Teca, ezekutánna nem volt mit kezdeni, elindultunk.
Repített szárnyán ódon vasparipánk, csak úgy hagytuk el egymás után a településeket.
Majd besötétedett az ég alja, és megláttuk Kunszentmárton fényeit.
Tudtuk hogy valami művházat kell keresni, útbaigazítást is kérvényeztünk Zsákos Frodótól a helyi törpétől akiről még lesz szó ezen irományban.
Leparkoltunk mer ugye azt muszály, és kellemesen konstatáltuk, hogy több órás csúszás van. Mi más lehetne a nagyszerű Héjja Gyuri és Güzü jancsi féle megaprodukciók apropóján.
Így éjfél helyett kb fél háromkor el is kezdhettük a büntetést. Közben Zsákos Frodó és kis csapata raboltak fosztogattak és koldultak a zenekari relikviákért mint pl. dobverő,pengető.
Ezzel még nincs is baj csak amikor már háromnegyed órája nem hallasz mást csak hogy "aggyá má dobverőt köcsög!" akkor elszáll a mi erősidegzetű agyunk is. Miután visszafogtam Petyát hogy fel ne rúgja a kis ganét, mellesleg magamat is vissza kellett fognom hogy nehogy tökönrúgjam a kis rohadékot, arrébbaraszolván elkezdtünk vedelni.
Minden esetre, jó volt nagyszínpadon játszani, jó hangosítás mellett.
Habár én nem éreztem a koncerten kívül túl jól magam azé nem a legszarabb volt.
Cső!
Tájbor az örök elégedetlen.

Hát ez SZ.A.R. volt!

Konyicsiváá blogger szamurájok!! Hétvégén volt ám újra SZ.A.R. és még zenéltünk is. Ezzel egyáltalán nem minősíteni akarom az elmúlt koncertünket, sőt...!!:) Aki esetleg nem tudná, jelen esetben a SZ.A.R. nem egyenlő a szarral. Mivel utóbbi nemes egyszerűséggel bélsárként aposztrofálható előbbi pedig egy kurva jó kis fesztivál rövidítése. Szabadszállási Amatőr Rockfesztivál = SZ.A.R. Visszatérő rémisztgetők és vendégek vagyunk ezen a feszten, idén már negyedik alkalommal érkezett a felkérés, hogy tologassuk oda habtestünket és örvendeztessük meg a jónépet egy kis arcleolvasztó öldmeganyádat dínomdánommal. Hát nekünk nem kellett ezt 2x mondani, örömmel szárnyaltunk Szabadszállásra. Igaz a héten volt egy kis probelmatika Teca bácsival, mivel sokat állt a napon, mert azt hitte attól sokkal jobb lesz neki, de jobb nem lett, helyette a nap kegyetlen sugarai csak még kegyetlenebbül megszúrták, így lebetegedett szegény pára. Mikor már negyedik napja a láza a csillagos eget verdeste, közölte velünk, hogy lehet nem tudja bevállalni a koncertet. De köztudott az a tény, hogy Teca vasból van és még az odébbalvás technikáját is ismeri, így egy kis betegen zenélés nem jelentett problémát számára. Mi hárman azaz Zoli, Tájbi és én előbb és külön érkeztünk mint Petya és Teca. Úgy látszik ez már hagyomány lesz nálunk. Minden koncertre külön érkezünk. Tisztára mint a rollingsztószt vagy ahhoz hasonlatos világhírű feledhetelen formácijó. Az út átlagos volt. Söröztünk, vihorásztunk, nyerítettünk, basztattuk egymást, ugattunk, énekeltük, fingottunk, böfögtunk, filozofálgattunk, soppingoltunk. Szóval egy teljesen átlagos lazul út...:) Mikor odértünk egyből körülnéztünk és természetesen betámadtuk a sörsátort. Ahogy elnéztük a fesztiválozókat volt ott mindenféle ember. Részegek, nagyon részegek, kevésbé részegek, konvex és konkáv sokszögek, flúgos női személy(ek), bikinis jónők és nem jó nők, pankok, metálosok, rackák... szóval elég színes volt a felhozatal ami igen-igen pozitív egy ilyen kisebb feszten. Miközben sörikéinket fogyasztgattuk rengeteg ismerőssel találkoztunk. Lepacsiztunk és ittunk is mindenkivel, ahogy azt illik:) Lassacskán megérkezett Petya és Teca is. A zenebona asszem baromi jól sikerült. Rendesen beindult a jónép ahogy láttam és néhányan kedvet kaptak hozzá, hogy szétrugjanak valami random útba kerülő tereptárgyat miközben spricceltük az emberek arcába a lazul masszát, amely csak úgy vadítja az arcokat. 40 perc áltt rendelkezésünkre, hogy mindenkit atomjaira szedjünk széjjel. A bődületes melegtől kábé 10 litert izzadtunk fejenként a színpadra pedig csak Tibi volt olyan élelmes, hogy törölközőt hozzon fel de persze mindnyájan azt használtuk 2 szám közti gyorstörlésre, így lassacskán egymás izzadtságában fürcsiztünk és henteregtünk:) Nos a 10 liter izzadás fogyókúrának sem rossz. Norbi elmehet a faszomba... Csak zenélni kell nyáron fesztiválokon és máris leadhatod a felesleges kilóidat. Koncert után kezdődhetett wellness program. jéger sör boroskóla jéger sör boroskóla jéger sör boroskóla....és ezt ilyen sorrendben a végtelenbe és tovább ahogy Buzz Lightyear mondaná. Megemlíteném még a kecskeméti B. Károly ősrégi fesztiválcimbinket aki hatalmas rajongója a szarfesztenk és temészetesen örömmel meghívott minket jégerezni. A szarfeszten állandóan kreténmatakoppra készülünk, ami szerintem most sem volt másképpen. De hát ez a jó:) " Szarfeszt én így szeretlek!!"
Másnap reggel kellőképpen és kellemesen elfáradva diadalITTASAN és büszkén húztuk el a belünket és levontuk azt a konklúziót, hogy ismét nem sikerült szarul éreznünk magunkat a szarfeszten.
Köszönjük a meghívást, a kiváló hangosítást, a sok embernek, hogy megnézett minket. Remélem jövőre is izzadunk a szarfeszt színpadán!!


halióhájó!!


geri