2010. május 10., hétfő

A második nekifutás Budán-Big Bike Pub

Üdv!
Reszketve vártuk a Big Bikeban megrendezett kánszörtöt mivel a múltkori igen ganajra sikeredett.
Rimánkodtunk ahhoz a jó magasságoshoz hogy végre embereknek is zenélhessünk ne csak a szép fehér falnak.
Délutánra odaértek a skacok hozzánk. Gyorsan összeszedtem a pipereholmimat, aztán indulás a bázisra bepakolászni a cuccokat. Gyorsan megvoltunk vele, aztán elindultunk. Útközben, a nagy izgalmak felhalmozódása következtében gyorsan megálltunk nyalni. Habár nem egy szép hölgyeményt nyalhattam halálra, hanem egy sima mezei fagylaltot, de azé jó vót!
Átbandukoltunk Bugyi községbe Szotyoládé állandó Roadunkért majd miután szétröhögtuk az arcunk elindulhattunk a nagyfaluba. Vad és sebes hegyi folyókon gázoltunk át, a sivatag forró homokja égette talpunk, hatalmas hegyeket másztunk meg de avégén csak megékeztünk. Ordítoztunk a sok sznob faszkalapnak akik épp valami kurva drága bélszínt zabáltak a dunán ringó 500 km-es szállodahajókon.
Oszt még szegénység van mi?
Megérkeztünk az ominózus helyre. Meglepetésünkre, eléggé sokan voltak már akkor is pedi a koncertek még messze voltak. Üdvözöltük a régi ismerősöket, aztán megérkezett fotós cimboránk aki az ötéves szülnapi bulinkon is nagyon jól teljesített, mi pedig mint a sztárok vadul pózoltunk a gépnek.
600.000 képpel később aztán végre kezdhettünk felpakolni. Gyorsan belőttük a cuccokat és nagy-nagy örömmel konstatáltuk hogy a hely tele van. Rég volt már imigyen. Nézelődtünk, ámuldoztunk, aztán elkezdődött...
Z-atya ütötte verte a dobokat ahogyan csak az erejéből tellett, Geri, Petya és Teckó pediglen tépte szaggatta ütötte alázta a gitárokat én jó szokásomhoz híven rommá üvöltöttem a falakat , letéptem a fejeket, megrepedt a föld és a hasadékokból sárga kénes gőz tört elő amiből démonok törtek rá a világra hogy az emberek utolsó lélekerejét is kiszívják. Tehát egy tök átlagos koncert. :)
Mindent összevetve elég jó volt. Aztán elkezdtük a töltést, amitől Z-atya kimenekült a buszba lepihenni.
Sokat beszélgettünk, nevetgéltünk és hót kopp mata picsa részegre vedeltük magunkat. Na jó azé annyira nem. De Petya igen. Meg mi is.. akko mégis.
Na mindegy.
Köszönjük azoknak akik ott voltak és nem a tv-t bámulták. Jó buli volt.
Reméljük a következő is ilyen jó ha nem még jobb lesz.
Peace
Tiebor

1 megjegyzés: